A XIX. századi magyar irodalom történetét új megvilágításba helyező alapvető kutatásaiért, a műfajt megújító irodalombírálói munkásságáért, valamint jelentős tanári tevékenységéért Széchenyi-díjat kapott Margócsy István József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK tanszékvezető egyetemi tanára, az Erasmus Kollégium tanulmányi igazgatója.
A tudományos tevékenységért járó Széchenyi-díjat a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adja.
A díjazottak listája megtekinthető itt.
Margócsy István önéletrajza elolvasható a 2000 c. folyóirat honlapján.
hétfő, március 16, 2009
kedd, március 10, 2009
Papnők és intuíciók
Szeretettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. március 13-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Földi Zsombor
Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Vitaindító: Kalla Gábor
és
Molnár Kristóf
Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
Vitaindító: Zvolenszky Zsófia
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Földi Zsombor: Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Előadásomban egy Hammurapi korában élt szippari nadítum-papnő és családja életét szeretném bemutatni egy, a szakirodalomban nemrég megjelent feltevés fényében. Mivel a családdal kapcsolatos dokumentumok mind rablóásatásból kerültek elő, beszélni fogok az archívum-rekonstrukció lehetőségeiről, az archiválási szokásokról és a szövegcsoportban domináns szerepet játszó bérleti szerződésekről. Ez utóbbiakat a kutatás sokáig önállóan próbálta értelmezni, de az archívumokhoz kapcsolódó vizsgálatuk sokkal több eredményt ígér. A mi esetünkben többek között megfigyelhető a házbérletek meghosszabbítása (ami segítséget nyújthat a szökőhónapok rekonstrukciójához), illetve néhány, a szerződéskötéssel kapcsolatos jelenség is. Az említett papnő apja kapcsán kitérek majd a közmunka jelentőségére, és megpróbálom összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket a politikatörténetből ismert momentumokkal. Az előadás végén kísérletet teszek annak megállapítására, milyen kapcsolat lehetett a papnő és a családja között, és mennyiben befolyásolta a család a papnő üzleti tevékenységét.
Molnár Kristóf: Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
A kortárs analitikus filozófia módszertanának egyik jellemzője az intuícióinkra, természetes meggyőződéseinkre vonatkozó hivatkozás. Az eljárás általában a következő: egy filozófiai elmélet alátámasztására vagy cáfolatára gondolatkísérletet szerkesztünk, amely felszínre hozza azokat az intuíciókat, melyek az elmélet elfogadása vagy elutasítása mellett szolgálnak - legtöbbször döntő - érvként. Előadásomban először röviden bemutatom az ilyen filozófiai módszertan alapvonalait, majd pedig a többek által felvetett kérdést járom körül: mi garantálja, hogy ezek a felszínre hozott intuíciók univerzálisak, és így megbízható forrásként szolgálnak a filozófia számára. Először az úgynevezett "kísérleti filozófia" képviselőinek felvetéseit ismertetem, rámutatva arra, hogy az ő elméletük ellen is komoly ellenvetések hozhatóak fel. Ezután azt vizsgálom meg, hogy lehetséges-e párhuzamot vonni a hasonló módszertannal operáló modern nyelvészet és a kortárs filozófia között.
Földi Zsombor
Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Vitaindító: Kalla Gábor
és
Molnár Kristóf
Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
Vitaindító: Zvolenszky Zsófia
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Földi Zsombor: Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Előadásomban egy Hammurapi korában élt szippari nadítum-papnő és családja életét szeretném bemutatni egy, a szakirodalomban nemrég megjelent feltevés fényében. Mivel a családdal kapcsolatos dokumentumok mind rablóásatásból kerültek elő, beszélni fogok az archívum-rekonstrukció lehetőségeiről, az archiválási szokásokról és a szövegcsoportban domináns szerepet játszó bérleti szerződésekről. Ez utóbbiakat a kutatás sokáig önállóan próbálta értelmezni, de az archívumokhoz kapcsolódó vizsgálatuk sokkal több eredményt ígér. A mi esetünkben többek között megfigyelhető a házbérletek meghosszabbítása (ami segítséget nyújthat a szökőhónapok rekonstrukciójához), illetve néhány, a szerződéskötéssel kapcsolatos jelenség is. Az említett papnő apja kapcsán kitérek majd a közmunka jelentőségére, és megpróbálom összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket a politikatörténetből ismert momentumokkal. Az előadás végén kísérletet teszek annak megállapítására, milyen kapcsolat lehetett a papnő és a családja között, és mennyiben befolyásolta a család a papnő üzleti tevékenységét.
Molnár Kristóf: Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
A kortárs analitikus filozófia módszertanának egyik jellemzője az intuícióinkra, természetes meggyőződéseinkre vonatkozó hivatkozás. Az eljárás általában a következő: egy filozófiai elmélet alátámasztására vagy cáfolatára gondolatkísérletet szerkesztünk, amely felszínre hozza azokat az intuíciókat, melyek az elmélet elfogadása vagy elutasítása mellett szolgálnak - legtöbbször döntő - érvként. Előadásomban először röviden bemutatom az ilyen filozófiai módszertan alapvonalait, majd pedig a többek által felvetett kérdést járom körül: mi garantálja, hogy ezek a felszínre hozott intuíciók univerzálisak, és így megbízható forrásként szolgálnak a filozófia számára. Először az úgynevezett "kísérleti filozófia" képviselőinek felvetéseit ismertetem, rámutatva arra, hogy az ő elméletük ellen is komoly ellenvetések hozhatóak fel. Ezután azt vizsgálom meg, hogy lehetséges-e párhuzamot vonni a hasonló módszertannal operáló modern nyelvészet és a kortárs filozófia között.
szerda, február 25, 2009
Erasmus Estek - Varga Mátyás
Varga Mátyás O.S.B.
költő, tanár
Megváltozott-e mára a teológia feladata és olvasóköre? –
Egy könyvkiadó töprengései
(nyilvános előadás)
Időpont:
2009. március 6. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, I. emelet, 047. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
költő, tanár
Megváltozott-e mára a teológia feladata és olvasóköre? –
Egy könyvkiadó töprengései
(nyilvános előadás)
Időpont:
2009. március 6. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, I. emelet, 047. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
szerda, február 18, 2009
Istenérv és követjárás
Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. február 20-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében(Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
Vitaindító: Szalai Miklós
és
Vér Márton
Követjárások a steppén
Vitaindító: Felföldi Szabolcs
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
A modális ontológiai istenérvek Isten - aki egy definíció szerint szükségszerűen létező, végtelenül tökéletes lény – lehetségességéből Isten aktuális létezésére következtetnek. Az egyik legismertebb modális istenérv Alvin Plantinga "Diadalmas Modális Verziója", amelyet a The Nature of Necessity 10. fejezetében ad elő. Az érv röviden így hangzik:
(1) Az a propozíció, hogy "van olyan lehetséges világ, amelyben a
meghaladhatatlan nagyság példázva van", szükségszerűen igaz.
(2) Bármely p propozícióra, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p
szükségszerűen igaz, akkor p szükségszerűen igaz.
Következésképp,
(3) Isten létezik.
Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy noha az érv érvényes, és nincs olyan premisszája, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy hamis, a vallásfilozófiai vitákban mégis hasznavehetetlen. Kimutatható ugyanis, hogy az első premissza semmivel sem plauzibilisebb, mint maga a konklúzió: senkinek sincs oka elfogadni az előbbit, aki már eleve nem fogadta el az utóbbit. Bizonyos további föltevések segítségével az is belátható, hogy Plantinga érve körben forgó: az első premissza és a konklúzió ekvivalensek.
Vér Márton
Követjárások a steppén
A „hagyományos nomád kép" szerint Belső-Ázsia nomádjai azok a barbár népek voltak, akik a pusztából időnkénti támadásaikkal fenyegették a letelepült civilizációkat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban bebizonyították, hogy ezek a népek az időnkénti háborús konfliktusok mellett igen szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatban álltak a körülöttük élő nem nomád kultúrákkal. Sőt egyre nyilvánvalóbbá válik a mai kutatás számára, hogy ezek a népek voltak a fő közvetítők kelet és nyugat között mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból. Előadásomban a letelepültek és nomádok kapcsolatainak ezt az oldalát mutatom be, a Türk Birodalom és Bizánc közötti 6. század közepi követjárások kapcsán.
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
Vitaindító: Szalai Miklós
és
Vér Márton
Követjárások a steppén
Vitaindító: Felföldi Szabolcs
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
A modális ontológiai istenérvek Isten - aki egy definíció szerint szükségszerűen létező, végtelenül tökéletes lény – lehetségességéből Isten aktuális létezésére következtetnek. Az egyik legismertebb modális istenérv Alvin Plantinga "Diadalmas Modális Verziója", amelyet a The Nature of Necessity 10. fejezetében ad elő. Az érv röviden így hangzik:
(1) Az a propozíció, hogy "van olyan lehetséges világ, amelyben a
meghaladhatatlan nagyság példázva van", szükségszerűen igaz.
(2) Bármely p propozícióra, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p
szükségszerűen igaz, akkor p szükségszerűen igaz.
Következésképp,
(3) Isten létezik.
Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy noha az érv érvényes, és nincs olyan premisszája, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy hamis, a vallásfilozófiai vitákban mégis hasznavehetetlen. Kimutatható ugyanis, hogy az első premissza semmivel sem plauzibilisebb, mint maga a konklúzió: senkinek sincs oka elfogadni az előbbit, aki már eleve nem fogadta el az utóbbit. Bizonyos további föltevések segítségével az is belátható, hogy Plantinga érve körben forgó: az első premissza és a konklúzió ekvivalensek.
Vér Márton
Követjárások a steppén
A „hagyományos nomád kép" szerint Belső-Ázsia nomádjai azok a barbár népek voltak, akik a pusztából időnkénti támadásaikkal fenyegették a letelepült civilizációkat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban bebizonyították, hogy ezek a népek az időnkénti háborús konfliktusok mellett igen szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatban álltak a körülöttük élő nem nomád kultúrákkal. Sőt egyre nyilvánvalóbbá válik a mai kutatás számára, hogy ezek a népek voltak a fő közvetítők kelet és nyugat között mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból. Előadásomban a letelepültek és nomádok kapcsolatainak ezt az oldalát mutatom be, a Türk Birodalom és Bizánc közötti 6. század közepi követjárások kapcsán.
hétfő, február 16, 2009
A zenei műfajok története I. - Az Erasmus Kollégium előadássorozata
Szeretettel meghívjuk az Erasmus Kollégium 2009. tavaszi félévében induló zenetörténeti előadássorozatára.
A zenei műfajok története I.: a szimfónia és a versenymű
Az Erasmus Kollégium előadássorozata.
Az előadássorozatot a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatja.
Az első előadás 2009. február 17-én (kedden) lesz megtartva.
További előadások: minden héten kedden, 18-19.30,
ELTE BTK Múzeum körúti campusa, Fő épület 39. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
A félév során egy rendhagyó zenetörténet felvázolására törekszünk, amely szerzők és művek kronologikus sorrendben történő tárgyalása helyett műfajtörténeti problémák mentén kívánja az európai művészi zene elmúlt három évszázadának legfontosabb fejlődési íveit bemutatni.
Elsőként a szimfónia műfaját vizsgáljuk a bécsi klasszika mestereitől Gustav Mahlerig bezárólag, olyan jelentős komponistákat érintve, mint Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Berlioz, Brahms és Bruckner.
A kurzus második fele a versenyműé: a Vivaldival és Bachhal kezdődő első korszak elemzését követően a concerto 19. és 20. századi formáira koncentrálunk, Brahms, Busoni, Sztravinszkij, Bartók és Ligeti példáján keresztül.
Előadók: Ignácz Ádám (ELTE BTK Esztétika Phd), Fazekas Gergely (LFZE Zenetudomány Phd), Kerékfy Márton (LFZE Zenetudomány Phd)
---
Program:
Febr. 17. Mozart: g-moll szimfóniák K.183, K.550 (Fazekas Gergely)
Febr. 24. Beethoven: 5. és 9. szimfónia (Fazekas Gergely)
Márc. 3. Schubert: „Nagy” C-dúr szimfónia, Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 10. Brahms: 1. és 4. szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 17. Bruckner: 9. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 24. Mahler: 2. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 31. Vivaldi-concerto, Bach: 5. brandenburgi verseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 7. Mozart: d-moll és C-dúr zongoraverseny K.466, K.467 (Fazekas Gergely)
Ápr. 14. Tavaszi szünet
Ápr. 21. Beethoven: Hegedűverseny, Brahms: Hegedűverseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 28. Busoni: Zongoraverseny, Szkrjabin: Zongoraverseny (Ignácz Ádám)
Máj. 5. Sztravinszkij: Zongoraverseny, Bartók: II. zongoraverseny (Kerékfy Márton)
Máj. 12. Bartók: Hegedűverseny, Ligeti: Zongoraverseny (Kerékfy Márton)
A zenei műfajok története I.: a szimfónia és a versenymű
Az Erasmus Kollégium előadássorozata.
Az előadássorozatot a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatja.
Az első előadás 2009. február 17-én (kedden) lesz megtartva.
További előadások: minden héten kedden, 18-19.30,
ELTE BTK Múzeum körúti campusa, Fő épület 39. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
A félév során egy rendhagyó zenetörténet felvázolására törekszünk, amely szerzők és művek kronologikus sorrendben történő tárgyalása helyett műfajtörténeti problémák mentén kívánja az európai művészi zene elmúlt három évszázadának legfontosabb fejlődési íveit bemutatni.
Elsőként a szimfónia műfaját vizsgáljuk a bécsi klasszika mestereitől Gustav Mahlerig bezárólag, olyan jelentős komponistákat érintve, mint Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Berlioz, Brahms és Bruckner.
A kurzus második fele a versenyműé: a Vivaldival és Bachhal kezdődő első korszak elemzését követően a concerto 19. és 20. századi formáira koncentrálunk, Brahms, Busoni, Sztravinszkij, Bartók és Ligeti példáján keresztül.
Előadók: Ignácz Ádám (ELTE BTK Esztétika Phd), Fazekas Gergely (LFZE Zenetudomány Phd), Kerékfy Márton (LFZE Zenetudomány Phd)
---
Program:
Febr. 17. Mozart: g-moll szimfóniák K.183, K.550 (Fazekas Gergely)
Febr. 24. Beethoven: 5. és 9. szimfónia (Fazekas Gergely)
Márc. 3. Schubert: „Nagy” C-dúr szimfónia, Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 10. Brahms: 1. és 4. szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 17. Bruckner: 9. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 24. Mahler: 2. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 31. Vivaldi-concerto, Bach: 5. brandenburgi verseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 7. Mozart: d-moll és C-dúr zongoraverseny K.466, K.467 (Fazekas Gergely)
Ápr. 14. Tavaszi szünet
Ápr. 21. Beethoven: Hegedűverseny, Brahms: Hegedűverseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 28. Busoni: Zongoraverseny, Szkrjabin: Zongoraverseny (Ignácz Ádám)
Máj. 5. Sztravinszkij: Zongoraverseny, Bartók: II. zongoraverseny (Kerékfy Márton)
Máj. 12. Bartók: Hegedűverseny, Ligeti: Zongoraverseny (Kerékfy Márton)
kedd, december 23, 2008
szerda, december 10, 2008
Erasmus Kollégium felvételi pályázat 2008 / 2009
Az Erasmus Kollégium pályázatot hirdet tanulmányaik mellett tudományos munkát végző, akadémiai pályára készülő, kiemelkedően tehetséges egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Pályázhat valamennyi magyarországi felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatója. A pályázat nyertesei – egyetemi, főiskolai tanulmányaik folytatása mellett – a 2008/2009 tavaszi félévre az Erasmus Kollégium tagjaivá válnak (a tagsági viszony a Kollégiumban végzett munka függvényében hosszabbítható).
A Kollégium célja, működése:
A magyar felsőoktatásbeli képzés tömegessé válása a legtehetségesebb diákokra fordítható szellemi erőforrások csökkenéséhez vezetett. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a neves közgazdászok, jogászok és bölcsészek által létrehozott speciális tehetséggondozó intézmény, az Erasmus Kollégium. A Kollégium olyan diákok támogatását tekinti feladatának, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaik mellett színvonalas tudományos munkát is végeznek. A Kollégium céljai közé tartozik, hogy diákjai olyan közösséget alkossanak, amelyben gyakorolhatják a szakmai kooperációt, hiszen a különböző szakmai hátterű, ám egymást „metsző” érdeklődésű fiatal kutató szakmai kommunikációja az érintettek saját területükön való elmélyülését is nagymértékben elősegíti.
A Kollégium a felvett diákok számára a következő lehetőségeket biztosítja:
• témavezetővel végzett szakmai munka, a saját kutatási terv kidolgozása (tanulmány)
• egy kutatócsoport szemináriumain való részvétel (a kutatócsoport megbeszélése szerinti időközönként)
• szakmai hétvégéken való részvétel
• minden második péntek délután műhelyszemináriumon való részvétel, évente legalább egy alkalommal előadás tartása
• a tanévzáró konferencián való részvétel, előadás tartása
• nyelvtanulás
A Kollégium elvárja, hogy diákjai a fenti lehetőségeket igénybe vegyék; erről a félév elején minden diákkal szerződést köt. A Kollégium a szerződés alapján diákjainak tanulmányi ösztöndíjat (vagy egyéb anyagi támogatást) biztosíthat.
A Kollégium diákjai tutori segítséget kaphatnak pályázatuk megvalósításához, és amennyiben szükséges, további konzulensi segítséget kapnak a Kollégium más tutoraitól, illetve vezető tanáraitól. (A tutor személyére a diák javaslatot tehet.)
A Kollégium hallgatói megfelelő számú diák összefogása esetén közös érdeklődési területeik alapján kutatószemináriumi csoportokat alkotnak. A 2008/2009-es tanév csoportjait a jelen pályázaton a Kollégiumba felvételt nyert diákok, valamint a régebben felvett kollégisták alakítják meg. A korábbi években működő kutatócsoportokról a Kollégium honlapján, Projektek címszó alatt található információ. (http://www.erasmuskollegium.hu/projects/)
A benyújtandó pályázat tartalma:
1. Egy kétoldalas motivációs levél, amely tartalmazza a Kollégiumba való jelentkezés célját, a pályázó életpályájára vonatkozó elképzeléseit, a kutatni kívánt téma rövid leírását, a témaválasztás indoklását, a várható eredményt (pl. OTDK dolgozat, publikáció). (A motivációs levél térjen ki arra is, hogy a kutatás várható eredménye mely vonatkozásban jelentené a meglévő tudás továbbfejlesztését, kiegészítését, megvalósításához milyen módszereket kíván alkalmazni.) Amennyiben a pályázónak nehézségei támadnának ennek elkészítésével, javasoljuk, hogy tanulmányozza a http://www.ceu.hu/writing/s_of_p.htm weboldalt.
2. Egy amerikai típusú önéletrajz, melynek sablonját itt tettük elérhetővé, illetve a jelentkező kérésére e-mailben továbbítjuk.
3. Csatolható továbbá a pályázó egy olyan korábbi rövid írása is, amely a pályázó véleménye szerint a Felvételi Bizottság érdeklődésére számot tarthat.
Kérjük a pályázókat, hogy e-mail címet mindenképpen mellékeljenek (ha esetleg még nincs, létesítsenek), mivel a kapcsolattartáshoz ez nélkülözhetetlen.
A pályázatok értékelése anonim. A pályázatokat az Erasmus Kollégium kódszámmal tartja nyilván, melyet a pályázat beérkezését nyugtázó e-mailben küldünk meg a pályázóknak. Kérjük, a továbbiakban mindig erre a számra hivatkozzanak! Az értékelés anonimitásának biztosítása érdekében kérjük a pályázókat, hogy nevüket kizárólag önéletrajzukon tüntessék fel, a pályázat más részében ne említsék!
A pályázatokat szakértőkből álló bizottság bírálja el. A bizottság a legjobb pályázatok benyújtóit személyesen is meghallgatja, és közülük választja ki a felvetteket.
Az írásbeli pályázatokat 2009. január 5. és 11. között fogadjuk, az info.erasmus@gmail.com címen.
A kiválasztás szóbeli fordulójára 2009. február 5-7. között kerül sor. (Kérjük a pályázókat, hogy e napokra tegyék szabaddá magukat!)
Az eredményről a Felvételi Bizottság legkésőbb 2009. február 10.-én e-mailben tájékoztatja a jelentkezőket.
Kollégiumunkról bővebb információt honlapunkon találhat (http://www.erasmuskollegium.hu/about/).
Felvételi pályázatainkról további felvilágosítást kérhet az info.erasmus@gmail.com címen.
Önéletrajz sablon letölthető innen is. (Kérjük, hogy a Felvételi Bizottság munkájának megkönnyítése végett ezt használják!)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
