Istenérv és követjárás

Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. február 20-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében(Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).



Kovács Dávid

Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?

Vitaindító: Szalai Miklós


és


Vér Márton
Követjárások a steppén

Vitaindító: Felföldi Szabolcs


Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!

Absztraktok

Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?

A modális ontológiai istenérvek Isten - aki egy definíció szerint szükségszerűen létező, végtelenül tökéletes lény – lehetségességéből Isten aktuális létezésére következtetnek. Az egyik legismertebb modális istenérv Alvin Plantinga "Diadalmas Modális Verziója", amelyet a The Nature of Necessity 10. fejezetében ad elő. Az érv röviden így hangzik:

(1) Az a propozíció, hogy "van olyan lehetséges világ, amelyben a
meghaladhatatlan nagyság példázva van", szükségszerűen igaz.

(2) Bármely p propozícióra, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p
szükségszerűen igaz, akkor p szükségszerűen igaz.

Következésképp,

(3) Isten létezik.


Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy noha az érv érvényes, és nincs olyan premisszája, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy hamis, a vallásfilozófiai vitákban mégis hasznavehetetlen. Kimutatható ugyanis, hogy az első premissza semmivel sem plauzibilisebb, mint maga a konklúzió: senkinek sincs oka elfogadni az előbbit, aki már eleve nem fogadta el az utóbbit. Bizonyos további föltevések segítségével az is belátható, hogy Plantinga érve körben forgó: az első premissza és a konklúzió ekvivalensek.

Vér Márton
Követjárások a steppén

A „hagyományos nomád kép" szerint Belső-Ázsia nomádjai azok a barbár népek voltak, akik a pusztából időnkénti támadásaikkal fenyegették a letelepült civilizációkat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban bebizonyították, hogy ezek a népek az időnkénti háborús konfliktusok mellett igen szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatban álltak a körülöttük élő nem nomád kultúrákkal. Sőt egyre nyilvánvalóbbá válik a mai kutatás számára, hogy ezek a népek voltak a fő közvetítők kelet és nyugat között mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból. Előadásomban a letelepültek és nomádok kapcsolatainak ezt az oldalát mutatom be, a Türk Birodalom és Bizánc közötti 6. század közepi követjárások kapcsán.