Machiavellizmus, semmisségtudat

Meghívó

Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium szemináriumi előadására, melyet 2010. február 26-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében
(Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).


Esperger Zsófia
Törekvések mások belső világának feltérképezésére:
Spontán mentalizáció és machiavellizmus

és

Zámbó Kristóf
A semmisségtudat és a mű kompozicionalitása

Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!

--
Absztraktok
---

Esperger Zsófia
Törekvések mások belső világának feltérképezésére:
Spontán mentalizáció és machiavellizmus

Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal elővételezhetjük mások viselkedését, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésére helyeztük a hangsúlyt, és kialakítottuk a spontán mentalizáció fogalmát. Ez azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a Machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában.


Zámbó Kristóf
A semmisségtudat és a mű kompozicionalitása

A műalkotásról való beszéd, amennyiben nem a társasági élet kellékévé vált puszta fecsegés, mindenekelőtt megköveteli, hogy feltegyük a kérdést: Hogyan adódik számunkra a mű? A műalkotásra való rákérdezés tehát magára a mű észlelésére és tapasztalatára irányuló kérdezés. Előadásomban ennek megfelelően Edmund Husserl egy a képtudatról szóló (feltehetően 1912-ben keletkezett) fragmentumát vizsgálom. A fiktumként felfogott kép és az ehhez kapcsolódó rejtett semmisségtudat koncepciójának bemutatásával szeretném megvilágítani műalkotásra vonatkozó tapasztalat módját; valamint Husserl elméletére támaszkodva kívánok rámutatni a műalkotás térképző létmódjára.