A XIX. századi magyar irodalom történetét új megvilágításba helyező alapvető kutatásaiért, a műfajt megújító irodalombírálói munkásságáért, valamint jelentős tanári tevékenységéért Széchenyi-díjat kapott Margócsy István József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK tanszékvezető egyetemi tanára, az Erasmus Kollégium tanulmányi igazgatója.
A tudományos tevékenységért járó Széchenyi-díjat a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adja.
A díjazottak listája megtekinthető itt.
Margócsy István önéletrajza elolvasható a 2000 c. folyóirat honlapján.
hétfő, március 16, 2009
kedd, március 10, 2009
Papnők és intuíciók
Szeretettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. március 13-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Földi Zsombor
Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Vitaindító: Kalla Gábor
és
Molnár Kristóf
Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
Vitaindító: Zvolenszky Zsófia
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Földi Zsombor: Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Előadásomban egy Hammurapi korában élt szippari nadítum-papnő és családja életét szeretném bemutatni egy, a szakirodalomban nemrég megjelent feltevés fényében. Mivel a családdal kapcsolatos dokumentumok mind rablóásatásból kerültek elő, beszélni fogok az archívum-rekonstrukció lehetőségeiről, az archiválási szokásokról és a szövegcsoportban domináns szerepet játszó bérleti szerződésekről. Ez utóbbiakat a kutatás sokáig önállóan próbálta értelmezni, de az archívumokhoz kapcsolódó vizsgálatuk sokkal több eredményt ígér. A mi esetünkben többek között megfigyelhető a házbérletek meghosszabbítása (ami segítséget nyújthat a szökőhónapok rekonstrukciójához), illetve néhány, a szerződéskötéssel kapcsolatos jelenség is. Az említett papnő apja kapcsán kitérek majd a közmunka jelentőségére, és megpróbálom összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket a politikatörténetből ismert momentumokkal. Az előadás végén kísérletet teszek annak megállapítására, milyen kapcsolat lehetett a papnő és a családja között, és mennyiben befolyásolta a család a papnő üzleti tevékenységét.
Molnár Kristóf: Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
A kortárs analitikus filozófia módszertanának egyik jellemzője az intuícióinkra, természetes meggyőződéseinkre vonatkozó hivatkozás. Az eljárás általában a következő: egy filozófiai elmélet alátámasztására vagy cáfolatára gondolatkísérletet szerkesztünk, amely felszínre hozza azokat az intuíciókat, melyek az elmélet elfogadása vagy elutasítása mellett szolgálnak - legtöbbször döntő - érvként. Előadásomban először röviden bemutatom az ilyen filozófiai módszertan alapvonalait, majd pedig a többek által felvetett kérdést járom körül: mi garantálja, hogy ezek a felszínre hozott intuíciók univerzálisak, és így megbízható forrásként szolgálnak a filozófia számára. Először az úgynevezett "kísérleti filozófia" képviselőinek felvetéseit ismertetem, rámutatva arra, hogy az ő elméletük ellen is komoly ellenvetések hozhatóak fel. Ezután azt vizsgálom meg, hogy lehetséges-e párhuzamot vonni a hasonló módszertannal operáló modern nyelvészet és a kortárs filozófia között.
Földi Zsombor
Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Vitaindító: Kalla Gábor
és
Molnár Kristóf
Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
Vitaindító: Zvolenszky Zsófia
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Földi Zsombor: Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Előadásomban egy Hammurapi korában élt szippari nadítum-papnő és családja életét szeretném bemutatni egy, a szakirodalomban nemrég megjelent feltevés fényében. Mivel a családdal kapcsolatos dokumentumok mind rablóásatásból kerültek elő, beszélni fogok az archívum-rekonstrukció lehetőségeiről, az archiválási szokásokról és a szövegcsoportban domináns szerepet játszó bérleti szerződésekről. Ez utóbbiakat a kutatás sokáig önállóan próbálta értelmezni, de az archívumokhoz kapcsolódó vizsgálatuk sokkal több eredményt ígér. A mi esetünkben többek között megfigyelhető a házbérletek meghosszabbítása (ami segítséget nyújthat a szökőhónapok rekonstrukciójához), illetve néhány, a szerződéskötéssel kapcsolatos jelenség is. Az említett papnő apja kapcsán kitérek majd a közmunka jelentőségére, és megpróbálom összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket a politikatörténetből ismert momentumokkal. Az előadás végén kísérletet teszek annak megállapítására, milyen kapcsolat lehetett a papnő és a családja között, és mennyiben befolyásolta a család a papnő üzleti tevékenységét.
Molnár Kristóf: Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
A kortárs analitikus filozófia módszertanának egyik jellemzője az intuícióinkra, természetes meggyőződéseinkre vonatkozó hivatkozás. Az eljárás általában a következő: egy filozófiai elmélet alátámasztására vagy cáfolatára gondolatkísérletet szerkesztünk, amely felszínre hozza azokat az intuíciókat, melyek az elmélet elfogadása vagy elutasítása mellett szolgálnak - legtöbbször döntő - érvként. Előadásomban először röviden bemutatom az ilyen filozófiai módszertan alapvonalait, majd pedig a többek által felvetett kérdést járom körül: mi garantálja, hogy ezek a felszínre hozott intuíciók univerzálisak, és így megbízható forrásként szolgálnak a filozófia számára. Először az úgynevezett "kísérleti filozófia" képviselőinek felvetéseit ismertetem, rámutatva arra, hogy az ő elméletük ellen is komoly ellenvetések hozhatóak fel. Ezután azt vizsgálom meg, hogy lehetséges-e párhuzamot vonni a hasonló módszertannal operáló modern nyelvészet és a kortárs filozófia között.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
