Az Erasmus Kollégium Vallás, Hagyomány, Modernitás valamint Ethnosz - Orientalizmus kutatócsoportjai szeretettel várják Önt
VHM - EthnOrienS
című nyilvános konferenciájukra.
Időpont: 2009. június 25. péntek, 9:00–18:00
Helyszín: ELTE BTK I. épület, II. emelet, Bence György-terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
Program
9.00 ERDÉLYI ÁGNES, az Erasmus Kollégium igazgatójának megnyitója
---
VHM iv.
Az Erasmus Kollégium Vallás – Hagyomány – Modernitás kutatócsoportjának IV. tanévzáró konferenciája
---
I. SZEKCIÓ: A pusztaságban…
Levezető elnök: GERÉBY GYÖRGY
9.00 – 9.30 Gátas József: “Rókánál nagyobb, de kutyánál kisebb” – Egy fura szerzet Hérodotosz állatkertjéből
Vitaindító: Tóth Péter
9.30 – 10.00 Parlagi Gáspár: “Ha meghallják a démonok, füstként enyésznek el” – sivatagi források a Jézus-ima megjelenéséről
Vitaindító: Tóth Péter
Rövid szünet
II. SZEKCIÓ: Apokalipszis akkor és most
Levezető elnök: TÓTH PÉTER
10.30 – 11.00 Kelenhegyi Andor: Az emberfiú meg az oroszlánok – Apokalipszis az Ószövetségben és az Újszövetségben
Vitaindító: Kopeczky Rita
11.00 – 11.30 Kraft András: Az origenista “atléta” – a vérkeresztségtől a remeteségig
Vitaindító: Geréby György
11.30 – 12.00 Ribáry Márton: Yom Kippur Rosenzweig - A zsidó liturgia politikai-teológiai olvasata
Vitaindító: Bíró Dániel
Ebédszünet
---
ETHNOrienS
Az Erasmus Kollégium Ethnosz - Orientalizmus kutatócsoportjának
bemutatkozó konferenciája
---
III. SZEKCIÓ: Antiquitates
Levezető elnök: FELFÖLDI SZABOLCS
13.00 – 13.30 Földi Zsombor: Naptári rendszer és szökőhónapok az óbabilóni korban
Vitaindító: Kalla Gábor
13.30 – 14.00 Hajdú Attila: Romulus megistenült alakja a korai római hagyományban
Vitaindító: Nagyillés János
14.00 – 14.30 Vér Márton Gergő: Az ótörök rovásírás
Vitaindító: Felföldi Szabolcs
Rövid szünet
IV. SZEKCIÓ: Medievalia
Levezető elnök: GALAMB GYÖRGY
15.00 – 15.30 Kiss P. Attila: Gepida továbbélés az 567 utáni írott forrásokban
Vitaindító: Vida Tivadar
15.30 – 16.00 Göncöl Csaba: Lehet-e egy tengeri szörny a Meroving dinasztia ősapja?
Vitaindító: Galamb György
16.00 – 16.30 Nagy Helga: Rúnával rótt etnogenezis
Vitaindító: Szabados György
Rövid szünet
V. SZEKCIÓ: Recentiora
Levezető elnök: SZABADOS GYÖRGY
17.00 – 17.30 Vatai Gábor: Élet a végeken. A vitézlő rend életkörülményeinek vizsgálata a XVII. század második felében
Vitaindító: Bagi Zoltán
17.30 – 18.00 Brandl Gergő: A nagy szegedi boszorkányper forrásai
Vitaindító: Bagi Zoltán
vasárnap, május 31, 2009
Filozófiai töredék és önreflexió
Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. május 15-én , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Kraft András
Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Vitaindító: Steiger Kornél
és
Pálos Máté
Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeibenVitaindító: Vincze Teréz
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Kraft András: Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Előadásomban az ai-khanoumi filozófiai töredék bemutatására és vizsgálatára törekszek. A meglehetősen ismeretlen töredék sorsának bemutatása után lefordítom, tartalmilag összegezem és filozófiai kontextusába helyezem ezt. Vizsgálódásunkat a platóni Szofista című dialógusnál kezdjük, amely alapján értelmezni fogjuk töredékünk első mondanivalóját, nevezetesen a formák közti részesedés tanítását. Aztán tovább megyünk a fragmentum fő állításához, amely szerint a részesedésnek van oka. Előadásom tétje, hogy keressük ennek a hallatlan kijelentésnek a filozófiai kontextusát; vagyis azt nézzük meg, hogy mi lehet a részesedés oka, illetve kitől származhat ezen állítás.
Pálos Máté: Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeiben
Az előadás Jean-Luc Godard rendezői munkásságának esztétikai vizsgálatán keresztül kívánja bemutatni a filmes önreflexió különböző típusait, továbbá rámutat, hogy Godard első ránézésre rendkívül széttartó filmkorpusza az önreflexió alkalmazásának szempontjából tekinthető egységesnek. Ehhez az önreflexiót tudatosan alkalmazott formanyelvi eljárásnak értelmezem, és a godard-i ellen-film fogalom alapjának tekintem, hiszen az önreflexió különböző eljárásaival Godard képes átértelmezni a film fontos jellemzőit: a műfajtól indulva, a narratív egység megkérdőjelezésén keresztül a reprezentáció kérdéséhez jut el. Elsősorban filmrészletek interpretációján keresztül szeretnék képet adni az életmű egészén végighúzódó folyamatról és Godard esztétikai formaalkotó gondolkodásmódjáról.
Kraft András
Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Vitaindító: Steiger Kornél
és
Pálos Máté
Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeibenVitaindító: Vincze Teréz
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Kraft András: Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Előadásomban az ai-khanoumi filozófiai töredék bemutatására és vizsgálatára törekszek. A meglehetősen ismeretlen töredék sorsának bemutatása után lefordítom, tartalmilag összegezem és filozófiai kontextusába helyezem ezt. Vizsgálódásunkat a platóni Szofista című dialógusnál kezdjük, amely alapján értelmezni fogjuk töredékünk első mondanivalóját, nevezetesen a formák közti részesedés tanítását. Aztán tovább megyünk a fragmentum fő állításához, amely szerint a részesedésnek van oka. Előadásom tétje, hogy keressük ennek a hallatlan kijelentésnek a filozófiai kontextusát; vagyis azt nézzük meg, hogy mi lehet a részesedés oka, illetve kitől származhat ezen állítás.
Pálos Máté: Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeiben
Az előadás Jean-Luc Godard rendezői munkásságának esztétikai vizsgálatán keresztül kívánja bemutatni a filmes önreflexió különböző típusait, továbbá rámutat, hogy Godard első ránézésre rendkívül széttartó filmkorpusza az önreflexió alkalmazásának szempontjából tekinthető egységesnek. Ehhez az önreflexiót tudatosan alkalmazott formanyelvi eljárásnak értelmezem, és a godard-i ellen-film fogalom alapjának tekintem, hiszen az önreflexió különböző eljárásaival Godard képes átértelmezni a film fontos jellemzőit: a műfajtól indulva, a narratív egység megkérdőjelezésén keresztül a reprezentáció kérdéséhez jut el. Elsősorban filmrészletek interpretációján keresztül szeretnék képet adni az életmű egészén végighúzódó folyamatról és Godard esztétikai formaalkotó gondolkodásmódjáról.
szerda, május 13, 2009
A zenén innen és túl (II. felvonás)
Az Erasmus Kollégium Zene – Történet - Írás kutatócsoportja szeretettel várja Önt
A zenén innen és túl (II. felvonás)
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 22. (péntek), 10:15–16:30
Helyszín: ELTE BTK „I” épület, II. emelet, Bence György terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
---
Program
10.15 - 10.30 Köszöntő (Csobó Péter György)
10.30 - 11.00 Vikárius László - Guarini in musica: Madrigálok az Il pastor fidóból
11.00 - 11.30 Fazekas Gergely - Improvizatív és tervezett zenei forma - Concerto-stratégiák Vivaldinál és J.S. Bachnál
11.30 - 12.00 Pintér Tibor - A retorika hasznáról és káráról
Szünet
13.30 - 14.00 Péteri Lóránt - A végtelen forma terve Mahler 2. szimfóniájának scherzójában
14.00 - 14.30 Dalos Anna - Jeney Zoltán tanulóévei (1960–1972)
Szünet
15.00 - 15.30 Ignácz Ádám - A megtalált idő. Alekszandr Szkrjabin op.74/1-es prelűdjéről
15.30 - 16.00 Szigeti Máté Csaba - Hangrendszer és idősíkok kapcsolata Webern Op. 28-as Vonósnégyesében
16.00 - 16.30 Kerékfy Márton - „Zene mint megfagyott idő” – Ligeti György Zongoraversenyéről
A zenén innen és túl (II. felvonás)
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 22. (péntek), 10:15–16:30
Helyszín: ELTE BTK „I” épület, II. emelet, Bence György terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
---
Program
10.15 - 10.30 Köszöntő (Csobó Péter György)
10.30 - 11.00 Vikárius László - Guarini in musica: Madrigálok az Il pastor fidóból
11.00 - 11.30 Fazekas Gergely - Improvizatív és tervezett zenei forma - Concerto-stratégiák Vivaldinál és J.S. Bachnál
11.30 - 12.00 Pintér Tibor - A retorika hasznáról és káráról
Szünet
13.30 - 14.00 Péteri Lóránt - A végtelen forma terve Mahler 2. szimfóniájának scherzójában
14.00 - 14.30 Dalos Anna - Jeney Zoltán tanulóévei (1960–1972)
Szünet
15.00 - 15.30 Ignácz Ádám - A megtalált idő. Alekszandr Szkrjabin op.74/1-es prelűdjéről
15.30 - 16.00 Szigeti Máté Csaba - Hangrendszer és idősíkok kapcsolata Webern Op. 28-as Vonósnégyesében
16.00 - 16.30 Kerékfy Márton - „Zene mint megfagyott idő” – Ligeti György Zongoraversenyéről
péntek, május 08, 2009
Nem ismerünk lehetetlent!
Az Erasmus Kollégium Modern Metafizika kutatócsoportja
szeretettel várja Önt
Nem ismerünk lehetetlent!
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 15. péntek, 9:30–16:10
Helyszín: ELTE BTK I.”épület, -107-es terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
Program
9:30-9:50 E. Szabó László: Néhány kritikai észrevétel a kauzalitás kontrafaktuális elméletéről
9:50-10:00 vita
10:00-10:20 Majdányi Ádám: A meghatározatlanság szerepe David Lewis kontrafaktuális elemzésében az okságról
10:20-10:30 Molnár Kristóf: Megjegyzések
10:30-10:40 vita
10:40-10:50 szünet
10:50-11:10 Kovács Dávid Márk: Intrinzikusság, mikrofizikai szuperveniencia, és a Tetszőleges Elválasztatlan Részek Doktrínája
11:10-11:20 Molnár Kristóf: Megjegyzések
11:20-11:30 vita
11:30-11:50 Pöntör Jenő: Mi a fizikalizmus?
11:50-12:00 vita
12:00-13:30 EBÉDSZÜNET
13:30-13:50 Bács Gábor: A multilokáció problémája
13:50-14:00 vita
14:00-14:20 Huoranszki Ferenc: Okság és diszpozíciók
14:20-14:30 Komlósi Andrea: Megjegyzések
14:30-14:40 szünet
14:40-15:00 Vitáris Balázs: Campbell trópuselmélete
15:00-15:10 vita
15:10-15:30 Komlósi Andrea: Konceptualizmus a fizikai tárgyakkal kapcsolatban
15:30-15:40 vita
15:40-16:00 Andai Attila: Kvantum logika
16:00-16:10 vita
szeretettel várja Önt
Nem ismerünk lehetetlent!
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 15. péntek, 9:30–16:10
Helyszín: ELTE BTK I.”épület, -107-es terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
Program
9:30-9:50 E. Szabó László: Néhány kritikai észrevétel a kauzalitás kontrafaktuális elméletéről
9:50-10:00 vita
10:00-10:20 Majdányi Ádám: A meghatározatlanság szerepe David Lewis kontrafaktuális elemzésében az okságról
10:20-10:30 Molnár Kristóf: Megjegyzések
10:30-10:40 vita
10:40-10:50 szünet
10:50-11:10 Kovács Dávid Márk: Intrinzikusság, mikrofizikai szuperveniencia, és a Tetszőleges Elválasztatlan Részek Doktrínája
11:10-11:20 Molnár Kristóf: Megjegyzések
11:20-11:30 vita
11:30-11:50 Pöntör Jenő: Mi a fizikalizmus?
11:50-12:00 vita
12:00-13:30 EBÉDSZÜNET
13:30-13:50 Bács Gábor: A multilokáció problémája
13:50-14:00 vita
14:00-14:20 Huoranszki Ferenc: Okság és diszpozíciók
14:20-14:30 Komlósi Andrea: Megjegyzések
14:30-14:40 szünet
14:40-15:00 Vitáris Balázs: Campbell trópuselmélete
15:00-15:10 vita
15:10-15:30 Komlósi Andrea: Konceptualizmus a fizikai tárgyakkal kapcsolatban
15:30-15:40 vita
15:40-16:00 Andai Attila: Kvantum logika
16:00-16:10 vita
Sumerek és Merovingok
Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. május 8-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Sövegjártó Szilvia
A sumer ekvativ eset
Vitaindító: Zólyomi Gábor
és
Göncöl Csaba
Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
Vitaindító: Galamb György
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Sövegjártó Szilvia: A sumer ektaviv eset
A sumer nyelv gazdag esetrendszerrel rendelkezik, tizenegy esetet különböztethetünk meg. Ezeknek többsége az ige és argumentumai közötti kapcsolatot jelölő adverbiális esetek közé tartozik. A birtokos eset mellett azonban egy további – a világ nyelveiben igen ritka – adnominális eset is megtalálható a sumer esetrendszerben: az ekvativ. Előadásom célja az ekvativ különféle használatainak bemutatása, illetve annak a grammatikalizációs folyamatnak a nyomon követése, amely során az esetjelölő morféma temporális és kauzális alárendelő mondatokat jelölő morfémává alakult. Szeretnék továbbá felvetni néhány problémát a sumer ekvativ használatával kapcsolatban, amely talán az akkád nyelv hatásának, vagy a morféma akkád eredetének tulajdonítható.
Göncöl Csaba: Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
751-ben megfosztották trónjától az utolsó Meroving uralkodót. Ez a dinasztia nagy múltra tekint vissza, két és fél évszázadig kormányozták az egyik legsikeresebb kora középkori királyságot. Az eseményt joggal nevezhetjük a korszakban meghatározónak. Ezzel kapcsolatban elterjedt egy nézet, miszerint a Meroving királyokat hajuk lenyírásával kormányzásra alkalmatlanná lehet tenni. Sok kutató úgy véli, hogy a királyok hajának a frank társadalom mágikus erőt tulajdonított. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy miként értelmezhetjük a trónfosztásnak ezt a különös módját és hogyan élt tovább ez a gyakorlat a Karoling korban.
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Sövegjártó Szilvia
A sumer ekvativ eset
Vitaindító: Zólyomi Gábor
és
Göncöl Csaba
Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
Vitaindító: Galamb György
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Sövegjártó Szilvia: A sumer ektaviv eset
A sumer nyelv gazdag esetrendszerrel rendelkezik, tizenegy esetet különböztethetünk meg. Ezeknek többsége az ige és argumentumai közötti kapcsolatot jelölő adverbiális esetek közé tartozik. A birtokos eset mellett azonban egy további – a világ nyelveiben igen ritka – adnominális eset is megtalálható a sumer esetrendszerben: az ekvativ. Előadásom célja az ekvativ különféle használatainak bemutatása, illetve annak a grammatikalizációs folyamatnak a nyomon követése, amely során az esetjelölő morféma temporális és kauzális alárendelő mondatokat jelölő morfémává alakult. Szeretnék továbbá felvetni néhány problémát a sumer ekvativ használatával kapcsolatban, amely talán az akkád nyelv hatásának, vagy a morféma akkád eredetének tulajdonítható.
Göncöl Csaba: Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
751-ben megfosztották trónjától az utolsó Meroving uralkodót. Ez a dinasztia nagy múltra tekint vissza, két és fél évszázadig kormányozták az egyik legsikeresebb kora középkori királyságot. Az eseményt joggal nevezhetjük a korszakban meghatározónak. Ezzel kapcsolatban elterjedt egy nézet, miszerint a Meroving királyokat hajuk lenyírásával kormányzásra alkalmatlanná lehet tenni. Sok kutató úgy véli, hogy a királyok hajának a frank társadalom mágikus erőt tulajdonított. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy miként értelmezhetjük a trónfosztásnak ezt a különös módját és hogyan élt tovább ez a gyakorlat a Karoling korban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
