Sumerek és Merovingok

Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. május 8-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).  

Sövegjártó Szilvia
A sumer ekvativ eset
Vitaindító: Zólyomi Gábor

és

Göncöl Csaba
Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
Vitaindító: Galamb György


Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!

---

Absztraktok


Sövegjártó Szilvia: A sumer ektaviv eset

A sumer nyelv gazdag esetrendszerrel rendelkezik, tizenegy esetet különböztethetünk meg. Ezeknek többsége az ige és argumentumai közötti kapcsolatot jelölő adverbiális esetek közé tartozik. A birtokos eset mellett azonban egy további – a világ nyelveiben igen ritka – adnominális eset is megtalálható a sumer esetrendszerben: az ekvativ. Előadásom célja az ekvativ különféle használatainak bemutatása, illetve annak a grammatikalizációs folyamatnak a nyomon követése, amely során az esetjelölő morféma temporális és kauzális alárendelő mondatokat jelölő morfémává alakult. Szeretnék továbbá felvetni néhány problémát a sumer ekvativ használatával kapcsolatban, amely talán az akkád nyelv hatásának, vagy a morféma akkád eredetének tulajdonítható.


Göncöl Csaba: Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?

751-ben megfosztották trónjától az utolsó Meroving uralkodót. Ez a dinasztia nagy múltra tekint vissza, két és fél évszázadig kormányozták az egyik legsikeresebb kora középkori királyságot. Az eseményt joggal nevezhetjük a korszakban meghatározónak. Ezzel kapcsolatban elterjedt egy nézet, miszerint a Meroving királyokat hajuk lenyírásával kormányzásra alkalmatlanná lehet tenni. Sok kutató úgy véli, hogy a királyok hajának a frank társadalom mágikus erőt tulajdonított. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy miként értelmezhetjük a trónfosztásnak ezt a különös módját és hogyan élt tovább ez a gyakorlat a Karoling korban.