Varga Mátyás O.S.B.
költő, tanár
Megváltozott-e mára a teológia feladata és olvasóköre? –
Egy könyvkiadó töprengései
(nyilvános előadás)
Időpont:
2009. március 6. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, I. emelet, 047. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
szerda, február 25, 2009
szerda, február 18, 2009
Istenérv és követjárás
Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. február 20-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében(Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
Vitaindító: Szalai Miklós
és
Vér Márton
Követjárások a steppén
Vitaindító: Felföldi Szabolcs
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
A modális ontológiai istenérvek Isten - aki egy definíció szerint szükségszerűen létező, végtelenül tökéletes lény – lehetségességéből Isten aktuális létezésére következtetnek. Az egyik legismertebb modális istenérv Alvin Plantinga "Diadalmas Modális Verziója", amelyet a The Nature of Necessity 10. fejezetében ad elő. Az érv röviden így hangzik:
(1) Az a propozíció, hogy "van olyan lehetséges világ, amelyben a
meghaladhatatlan nagyság példázva van", szükségszerűen igaz.
(2) Bármely p propozícióra, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p
szükségszerűen igaz, akkor p szükségszerűen igaz.
Következésképp,
(3) Isten létezik.
Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy noha az érv érvényes, és nincs olyan premisszája, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy hamis, a vallásfilozófiai vitákban mégis hasznavehetetlen. Kimutatható ugyanis, hogy az első premissza semmivel sem plauzibilisebb, mint maga a konklúzió: senkinek sincs oka elfogadni az előbbit, aki már eleve nem fogadta el az utóbbit. Bizonyos további föltevések segítségével az is belátható, hogy Plantinga érve körben forgó: az első premissza és a konklúzió ekvivalensek.
Vér Márton
Követjárások a steppén
A „hagyományos nomád kép" szerint Belső-Ázsia nomádjai azok a barbár népek voltak, akik a pusztából időnkénti támadásaikkal fenyegették a letelepült civilizációkat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban bebizonyították, hogy ezek a népek az időnkénti háborús konfliktusok mellett igen szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatban álltak a körülöttük élő nem nomád kultúrákkal. Sőt egyre nyilvánvalóbbá válik a mai kutatás számára, hogy ezek a népek voltak a fő közvetítők kelet és nyugat között mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból. Előadásomban a letelepültek és nomádok kapcsolatainak ezt az oldalát mutatom be, a Türk Birodalom és Bizánc közötti 6. század közepi követjárások kapcsán.
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
Vitaindító: Szalai Miklós
és
Vér Márton
Követjárások a steppén
Vitaindító: Felföldi Szabolcs
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Kovács Dávid
Mi a baj Plantinga Diadalmas Modális Istenérvével?
A modális ontológiai istenérvek Isten - aki egy definíció szerint szükségszerűen létező, végtelenül tökéletes lény – lehetségességéből Isten aktuális létezésére következtetnek. Az egyik legismertebb modális istenérv Alvin Plantinga "Diadalmas Modális Verziója", amelyet a The Nature of Necessity 10. fejezetében ad elő. Az érv röviden így hangzik:
(1) Az a propozíció, hogy "van olyan lehetséges világ, amelyben a
meghaladhatatlan nagyság példázva van", szükségszerűen igaz.
(2) Bármely p propozícióra, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p
szükségszerűen igaz, akkor p szükségszerűen igaz.
Következésképp,
(3) Isten létezik.
Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy noha az érv érvényes, és nincs olyan premisszája, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy hamis, a vallásfilozófiai vitákban mégis hasznavehetetlen. Kimutatható ugyanis, hogy az első premissza semmivel sem plauzibilisebb, mint maga a konklúzió: senkinek sincs oka elfogadni az előbbit, aki már eleve nem fogadta el az utóbbit. Bizonyos további föltevések segítségével az is belátható, hogy Plantinga érve körben forgó: az első premissza és a konklúzió ekvivalensek.
Vér Márton
Követjárások a steppén
A „hagyományos nomád kép" szerint Belső-Ázsia nomádjai azok a barbár népek voltak, akik a pusztából időnkénti támadásaikkal fenyegették a letelepült civilizációkat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban bebizonyították, hogy ezek a népek az időnkénti háborús konfliktusok mellett igen szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatban álltak a körülöttük élő nem nomád kultúrákkal. Sőt egyre nyilvánvalóbbá válik a mai kutatás számára, hogy ezek a népek voltak a fő közvetítők kelet és nyugat között mind gazdasági, mind pedig kulturális szempontból. Előadásomban a letelepültek és nomádok kapcsolatainak ezt az oldalát mutatom be, a Türk Birodalom és Bizánc közötti 6. század közepi követjárások kapcsán.
hétfő, február 16, 2009
A zenei műfajok története I. - Az Erasmus Kollégium előadássorozata
Szeretettel meghívjuk az Erasmus Kollégium 2009. tavaszi félévében induló zenetörténeti előadássorozatára.
A zenei műfajok története I.: a szimfónia és a versenymű
Az Erasmus Kollégium előadássorozata.
Az előadássorozatot a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatja.
Az első előadás 2009. február 17-én (kedden) lesz megtartva.
További előadások: minden héten kedden, 18-19.30,
ELTE BTK Múzeum körúti campusa, Fő épület 39. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
A félév során egy rendhagyó zenetörténet felvázolására törekszünk, amely szerzők és művek kronologikus sorrendben történő tárgyalása helyett műfajtörténeti problémák mentén kívánja az európai művészi zene elmúlt három évszázadának legfontosabb fejlődési íveit bemutatni.
Elsőként a szimfónia műfaját vizsgáljuk a bécsi klasszika mestereitől Gustav Mahlerig bezárólag, olyan jelentős komponistákat érintve, mint Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Berlioz, Brahms és Bruckner.
A kurzus második fele a versenyműé: a Vivaldival és Bachhal kezdődő első korszak elemzését követően a concerto 19. és 20. századi formáira koncentrálunk, Brahms, Busoni, Sztravinszkij, Bartók és Ligeti példáján keresztül.
Előadók: Ignácz Ádám (ELTE BTK Esztétika Phd), Fazekas Gergely (LFZE Zenetudomány Phd), Kerékfy Márton (LFZE Zenetudomány Phd)
---
Program:
Febr. 17. Mozart: g-moll szimfóniák K.183, K.550 (Fazekas Gergely)
Febr. 24. Beethoven: 5. és 9. szimfónia (Fazekas Gergely)
Márc. 3. Schubert: „Nagy” C-dúr szimfónia, Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 10. Brahms: 1. és 4. szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 17. Bruckner: 9. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 24. Mahler: 2. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 31. Vivaldi-concerto, Bach: 5. brandenburgi verseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 7. Mozart: d-moll és C-dúr zongoraverseny K.466, K.467 (Fazekas Gergely)
Ápr. 14. Tavaszi szünet
Ápr. 21. Beethoven: Hegedűverseny, Brahms: Hegedűverseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 28. Busoni: Zongoraverseny, Szkrjabin: Zongoraverseny (Ignácz Ádám)
Máj. 5. Sztravinszkij: Zongoraverseny, Bartók: II. zongoraverseny (Kerékfy Márton)
Máj. 12. Bartók: Hegedűverseny, Ligeti: Zongoraverseny (Kerékfy Márton)
A zenei műfajok története I.: a szimfónia és a versenymű
Az Erasmus Kollégium előadássorozata.
Az előadássorozatot a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatja.
Az első előadás 2009. február 17-én (kedden) lesz megtartva.
További előadások: minden héten kedden, 18-19.30,
ELTE BTK Múzeum körúti campusa, Fő épület 39. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
A félév során egy rendhagyó zenetörténet felvázolására törekszünk, amely szerzők és művek kronologikus sorrendben történő tárgyalása helyett műfajtörténeti problémák mentén kívánja az európai művészi zene elmúlt három évszázadának legfontosabb fejlődési íveit bemutatni.
Elsőként a szimfónia műfaját vizsgáljuk a bécsi klasszika mestereitől Gustav Mahlerig bezárólag, olyan jelentős komponistákat érintve, mint Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Berlioz, Brahms és Bruckner.
A kurzus második fele a versenyműé: a Vivaldival és Bachhal kezdődő első korszak elemzését követően a concerto 19. és 20. századi formáira koncentrálunk, Brahms, Busoni, Sztravinszkij, Bartók és Ligeti példáján keresztül.
Előadók: Ignácz Ádám (ELTE BTK Esztétika Phd), Fazekas Gergely (LFZE Zenetudomány Phd), Kerékfy Márton (LFZE Zenetudomány Phd)
---
Program:
Febr. 17. Mozart: g-moll szimfóniák K.183, K.550 (Fazekas Gergely)
Febr. 24. Beethoven: 5. és 9. szimfónia (Fazekas Gergely)
Márc. 3. Schubert: „Nagy” C-dúr szimfónia, Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 10. Brahms: 1. és 4. szimfónia (Kerékfy Márton)
Márc. 17. Bruckner: 9. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 24. Mahler: 2. szimfónia (Ignácz Ádám)
Márc. 31. Vivaldi-concerto, Bach: 5. brandenburgi verseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 7. Mozart: d-moll és C-dúr zongoraverseny K.466, K.467 (Fazekas Gergely)
Ápr. 14. Tavaszi szünet
Ápr. 21. Beethoven: Hegedűverseny, Brahms: Hegedűverseny (Fazekas Gergely)
Ápr. 28. Busoni: Zongoraverseny, Szkrjabin: Zongoraverseny (Ignácz Ádám)
Máj. 5. Sztravinszkij: Zongoraverseny, Bartók: II. zongoraverseny (Kerékfy Márton)
Máj. 12. Bartók: Hegedűverseny, Ligeti: Zongoraverseny (Kerékfy Márton)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
