Az Erasmus Kollégium Vallás, Hagyomány, Modernitás valamint Ethnosz - Orientalizmus kutatócsoportjai szeretettel várják Önt
VHM - EthnOrienS
című nyilvános konferenciájukra.
Időpont: 2009. június 25. péntek, 9:00–18:00
Helyszín: ELTE BTK I. épület, II. emelet, Bence György-terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
Program
9.00 ERDÉLYI ÁGNES, az Erasmus Kollégium igazgatójának megnyitója
---
VHM iv.
Az Erasmus Kollégium Vallás – Hagyomány – Modernitás kutatócsoportjának IV. tanévzáró konferenciája
---
I. SZEKCIÓ: A pusztaságban…
Levezető elnök: GERÉBY GYÖRGY
9.00 – 9.30 Gátas József: “Rókánál nagyobb, de kutyánál kisebb” – Egy fura szerzet Hérodotosz állatkertjéből
Vitaindító: Tóth Péter
9.30 – 10.00 Parlagi Gáspár: “Ha meghallják a démonok, füstként enyésznek el” – sivatagi források a Jézus-ima megjelenéséről
Vitaindító: Tóth Péter
Rövid szünet
II. SZEKCIÓ: Apokalipszis akkor és most
Levezető elnök: TÓTH PÉTER
10.30 – 11.00 Kelenhegyi Andor: Az emberfiú meg az oroszlánok – Apokalipszis az Ószövetségben és az Újszövetségben
Vitaindító: Kopeczky Rita
11.00 – 11.30 Kraft András: Az origenista “atléta” – a vérkeresztségtől a remeteségig
Vitaindító: Geréby György
11.30 – 12.00 Ribáry Márton: Yom Kippur Rosenzweig - A zsidó liturgia politikai-teológiai olvasata
Vitaindító: Bíró Dániel
Ebédszünet
---
ETHNOrienS
Az Erasmus Kollégium Ethnosz - Orientalizmus kutatócsoportjának
bemutatkozó konferenciája
---
III. SZEKCIÓ: Antiquitates
Levezető elnök: FELFÖLDI SZABOLCS
13.00 – 13.30 Földi Zsombor: Naptári rendszer és szökőhónapok az óbabilóni korban
Vitaindító: Kalla Gábor
13.30 – 14.00 Hajdú Attila: Romulus megistenült alakja a korai római hagyományban
Vitaindító: Nagyillés János
14.00 – 14.30 Vér Márton Gergő: Az ótörök rovásírás
Vitaindító: Felföldi Szabolcs
Rövid szünet
IV. SZEKCIÓ: Medievalia
Levezető elnök: GALAMB GYÖRGY
15.00 – 15.30 Kiss P. Attila: Gepida továbbélés az 567 utáni írott forrásokban
Vitaindító: Vida Tivadar
15.30 – 16.00 Göncöl Csaba: Lehet-e egy tengeri szörny a Meroving dinasztia ősapja?
Vitaindító: Galamb György
16.00 – 16.30 Nagy Helga: Rúnával rótt etnogenezis
Vitaindító: Szabados György
Rövid szünet
V. SZEKCIÓ: Recentiora
Levezető elnök: SZABADOS GYÖRGY
17.00 – 17.30 Vatai Gábor: Élet a végeken. A vitézlő rend életkörülményeinek vizsgálata a XVII. század második felében
Vitaindító: Bagi Zoltán
17.30 – 18.00 Brandl Gergő: A nagy szegedi boszorkányper forrásai
Vitaindító: Bagi Zoltán
vasárnap, május 31, 2009
Filozófiai töredék és önreflexió
Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. május 15-én , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Kraft András
Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Vitaindító: Steiger Kornél
és
Pálos Máté
Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeibenVitaindító: Vincze Teréz
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Kraft András: Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Előadásomban az ai-khanoumi filozófiai töredék bemutatására és vizsgálatára törekszek. A meglehetősen ismeretlen töredék sorsának bemutatása után lefordítom, tartalmilag összegezem és filozófiai kontextusába helyezem ezt. Vizsgálódásunkat a platóni Szofista című dialógusnál kezdjük, amely alapján értelmezni fogjuk töredékünk első mondanivalóját, nevezetesen a formák közti részesedés tanítását. Aztán tovább megyünk a fragmentum fő állításához, amely szerint a részesedésnek van oka. Előadásom tétje, hogy keressük ennek a hallatlan kijelentésnek a filozófiai kontextusát; vagyis azt nézzük meg, hogy mi lehet a részesedés oka, illetve kitől származhat ezen állítás.
Pálos Máté: Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeiben
Az előadás Jean-Luc Godard rendezői munkásságának esztétikai vizsgálatán keresztül kívánja bemutatni a filmes önreflexió különböző típusait, továbbá rámutat, hogy Godard első ránézésre rendkívül széttartó filmkorpusza az önreflexió alkalmazásának szempontjából tekinthető egységesnek. Ehhez az önreflexiót tudatosan alkalmazott formanyelvi eljárásnak értelmezem, és a godard-i ellen-film fogalom alapjának tekintem, hiszen az önreflexió különböző eljárásaival Godard képes átértelmezni a film fontos jellemzőit: a műfajtól indulva, a narratív egység megkérdőjelezésén keresztül a reprezentáció kérdéséhez jut el. Elsősorban filmrészletek interpretációján keresztül szeretnék képet adni az életmű egészén végighúzódó folyamatról és Godard esztétikai formaalkotó gondolkodásmódjáról.
Kraft András
Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Vitaindító: Steiger Kornél
és
Pálos Máté
Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeibenVitaindító: Vincze Teréz
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Kraft András: Az Ai Khanoum-i filozófiai töredék
Előadásomban az ai-khanoumi filozófiai töredék bemutatására és vizsgálatára törekszek. A meglehetősen ismeretlen töredék sorsának bemutatása után lefordítom, tartalmilag összegezem és filozófiai kontextusába helyezem ezt. Vizsgálódásunkat a platóni Szofista című dialógusnál kezdjük, amely alapján értelmezni fogjuk töredékünk első mondanivalóját, nevezetesen a formák közti részesedés tanítását. Aztán tovább megyünk a fragmentum fő állításához, amely szerint a részesedésnek van oka. Előadásom tétje, hogy keressük ennek a hallatlan kijelentésnek a filozófiai kontextusát; vagyis azt nézzük meg, hogy mi lehet a részesedés oka, illetve kitől származhat ezen állítás.
Pálos Máté: Az önreflexió szerepe Jean-Luc Godard filmjeiben
Az előadás Jean-Luc Godard rendezői munkásságának esztétikai vizsgálatán keresztül kívánja bemutatni a filmes önreflexió különböző típusait, továbbá rámutat, hogy Godard első ránézésre rendkívül széttartó filmkorpusza az önreflexió alkalmazásának szempontjából tekinthető egységesnek. Ehhez az önreflexiót tudatosan alkalmazott formanyelvi eljárásnak értelmezem, és a godard-i ellen-film fogalom alapjának tekintem, hiszen az önreflexió különböző eljárásaival Godard képes átértelmezni a film fontos jellemzőit: a műfajtól indulva, a narratív egység megkérdőjelezésén keresztül a reprezentáció kérdéséhez jut el. Elsősorban filmrészletek interpretációján keresztül szeretnék képet adni az életmű egészén végighúzódó folyamatról és Godard esztétikai formaalkotó gondolkodásmódjáról.
szerda, május 13, 2009
A zenén innen és túl (II. felvonás)
Az Erasmus Kollégium Zene – Történet - Írás kutatócsoportja szeretettel várja Önt
A zenén innen és túl (II. felvonás)
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 22. (péntek), 10:15–16:30
Helyszín: ELTE BTK „I” épület, II. emelet, Bence György terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
---
Program
10.15 - 10.30 Köszöntő (Csobó Péter György)
10.30 - 11.00 Vikárius László - Guarini in musica: Madrigálok az Il pastor fidóból
11.00 - 11.30 Fazekas Gergely - Improvizatív és tervezett zenei forma - Concerto-stratégiák Vivaldinál és J.S. Bachnál
11.30 - 12.00 Pintér Tibor - A retorika hasznáról és káráról
Szünet
13.30 - 14.00 Péteri Lóránt - A végtelen forma terve Mahler 2. szimfóniájának scherzójában
14.00 - 14.30 Dalos Anna - Jeney Zoltán tanulóévei (1960–1972)
Szünet
15.00 - 15.30 Ignácz Ádám - A megtalált idő. Alekszandr Szkrjabin op.74/1-es prelűdjéről
15.30 - 16.00 Szigeti Máté Csaba - Hangrendszer és idősíkok kapcsolata Webern Op. 28-as Vonósnégyesében
16.00 - 16.30 Kerékfy Márton - „Zene mint megfagyott idő” – Ligeti György Zongoraversenyéről
A zenén innen és túl (II. felvonás)
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 22. (péntek), 10:15–16:30
Helyszín: ELTE BTK „I” épület, II. emelet, Bence György terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
---
Program
10.15 - 10.30 Köszöntő (Csobó Péter György)
10.30 - 11.00 Vikárius László - Guarini in musica: Madrigálok az Il pastor fidóból
11.00 - 11.30 Fazekas Gergely - Improvizatív és tervezett zenei forma - Concerto-stratégiák Vivaldinál és J.S. Bachnál
11.30 - 12.00 Pintér Tibor - A retorika hasznáról és káráról
Szünet
13.30 - 14.00 Péteri Lóránt - A végtelen forma terve Mahler 2. szimfóniájának scherzójában
14.00 - 14.30 Dalos Anna - Jeney Zoltán tanulóévei (1960–1972)
Szünet
15.00 - 15.30 Ignácz Ádám - A megtalált idő. Alekszandr Szkrjabin op.74/1-es prelűdjéről
15.30 - 16.00 Szigeti Máté Csaba - Hangrendszer és idősíkok kapcsolata Webern Op. 28-as Vonósnégyesében
16.00 - 16.30 Kerékfy Márton - „Zene mint megfagyott idő” – Ligeti György Zongoraversenyéről
péntek, május 08, 2009
Nem ismerünk lehetetlent!
Az Erasmus Kollégium Modern Metafizika kutatócsoportja
szeretettel várja Önt
Nem ismerünk lehetetlent!
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 15. péntek, 9:30–16:10
Helyszín: ELTE BTK I.”épület, -107-es terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
Program
9:30-9:50 E. Szabó László: Néhány kritikai észrevétel a kauzalitás kontrafaktuális elméletéről
9:50-10:00 vita
10:00-10:20 Majdányi Ádám: A meghatározatlanság szerepe David Lewis kontrafaktuális elemzésében az okságról
10:20-10:30 Molnár Kristóf: Megjegyzések
10:30-10:40 vita
10:40-10:50 szünet
10:50-11:10 Kovács Dávid Márk: Intrinzikusság, mikrofizikai szuperveniencia, és a Tetszőleges Elválasztatlan Részek Doktrínája
11:10-11:20 Molnár Kristóf: Megjegyzések
11:20-11:30 vita
11:30-11:50 Pöntör Jenő: Mi a fizikalizmus?
11:50-12:00 vita
12:00-13:30 EBÉDSZÜNET
13:30-13:50 Bács Gábor: A multilokáció problémája
13:50-14:00 vita
14:00-14:20 Huoranszki Ferenc: Okság és diszpozíciók
14:20-14:30 Komlósi Andrea: Megjegyzések
14:30-14:40 szünet
14:40-15:00 Vitáris Balázs: Campbell trópuselmélete
15:00-15:10 vita
15:10-15:30 Komlósi Andrea: Konceptualizmus a fizikai tárgyakkal kapcsolatban
15:30-15:40 vita
15:40-16:00 Andai Attila: Kvantum logika
16:00-16:10 vita
szeretettel várja Önt
Nem ismerünk lehetetlent!
című nyilvános konferenciájára.
Időpont: 2009. május 15. péntek, 9:30–16:10
Helyszín: ELTE BTK I.”épület, -107-es terem (Bp., VIII., Puskin u. 3.)
Program
9:30-9:50 E. Szabó László: Néhány kritikai észrevétel a kauzalitás kontrafaktuális elméletéről
9:50-10:00 vita
10:00-10:20 Majdányi Ádám: A meghatározatlanság szerepe David Lewis kontrafaktuális elemzésében az okságról
10:20-10:30 Molnár Kristóf: Megjegyzések
10:30-10:40 vita
10:40-10:50 szünet
10:50-11:10 Kovács Dávid Márk: Intrinzikusság, mikrofizikai szuperveniencia, és a Tetszőleges Elválasztatlan Részek Doktrínája
11:10-11:20 Molnár Kristóf: Megjegyzések
11:20-11:30 vita
11:30-11:50 Pöntör Jenő: Mi a fizikalizmus?
11:50-12:00 vita
12:00-13:30 EBÉDSZÜNET
13:30-13:50 Bács Gábor: A multilokáció problémája
13:50-14:00 vita
14:00-14:20 Huoranszki Ferenc: Okság és diszpozíciók
14:20-14:30 Komlósi Andrea: Megjegyzések
14:30-14:40 szünet
14:40-15:00 Vitáris Balázs: Campbell trópuselmélete
15:00-15:10 vita
15:10-15:30 Komlósi Andrea: Konceptualizmus a fizikai tárgyakkal kapcsolatban
15:30-15:40 vita
15:40-16:00 Andai Attila: Kvantum logika
16:00-16:10 vita
Sumerek és Merovingok
Tisztelettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. május 8-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Sövegjártó Szilvia
A sumer ekvativ eset
Vitaindító: Zólyomi Gábor
és
Göncöl Csaba
Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
Vitaindító: Galamb György
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Sövegjártó Szilvia: A sumer ektaviv eset
A sumer nyelv gazdag esetrendszerrel rendelkezik, tizenegy esetet különböztethetünk meg. Ezeknek többsége az ige és argumentumai közötti kapcsolatot jelölő adverbiális esetek közé tartozik. A birtokos eset mellett azonban egy további – a világ nyelveiben igen ritka – adnominális eset is megtalálható a sumer esetrendszerben: az ekvativ. Előadásom célja az ekvativ különféle használatainak bemutatása, illetve annak a grammatikalizációs folyamatnak a nyomon követése, amely során az esetjelölő morféma temporális és kauzális alárendelő mondatokat jelölő morfémává alakult. Szeretnék továbbá felvetni néhány problémát a sumer ekvativ használatával kapcsolatban, amely talán az akkád nyelv hatásának, vagy a morféma akkád eredetének tulajdonítható.
Göncöl Csaba: Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
751-ben megfosztották trónjától az utolsó Meroving uralkodót. Ez a dinasztia nagy múltra tekint vissza, két és fél évszázadig kormányozták az egyik legsikeresebb kora középkori királyságot. Az eseményt joggal nevezhetjük a korszakban meghatározónak. Ezzel kapcsolatban elterjedt egy nézet, miszerint a Meroving királyokat hajuk lenyírásával kormányzásra alkalmatlanná lehet tenni. Sok kutató úgy véli, hogy a királyok hajának a frank társadalom mágikus erőt tulajdonított. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy miként értelmezhetjük a trónfosztásnak ezt a különös módját és hogyan élt tovább ez a gyakorlat a Karoling korban.
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Sövegjártó Szilvia
A sumer ekvativ eset
Vitaindító: Zólyomi Gábor
és
Göncöl Csaba
Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
Vitaindító: Galamb György
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
---
Absztraktok
Sövegjártó Szilvia: A sumer ektaviv eset
A sumer nyelv gazdag esetrendszerrel rendelkezik, tizenegy esetet különböztethetünk meg. Ezeknek többsége az ige és argumentumai közötti kapcsolatot jelölő adverbiális esetek közé tartozik. A birtokos eset mellett azonban egy további – a világ nyelveiben igen ritka – adnominális eset is megtalálható a sumer esetrendszerben: az ekvativ. Előadásom célja az ekvativ különféle használatainak bemutatása, illetve annak a grammatikalizációs folyamatnak a nyomon követése, amely során az esetjelölő morféma temporális és kauzális alárendelő mondatokat jelölő morfémává alakult. Szeretnék továbbá felvetni néhány problémát a sumer ekvativ használatával kapcsolatban, amely talán az akkád nyelv hatásának, vagy a morféma akkád eredetének tulajdonítható.
Göncöl Csaba: Mit jelenthetett a Merovingok hosszú haja?
751-ben megfosztották trónjától az utolsó Meroving uralkodót. Ez a dinasztia nagy múltra tekint vissza, két és fél évszázadig kormányozták az egyik legsikeresebb kora középkori királyságot. Az eseményt joggal nevezhetjük a korszakban meghatározónak. Ezzel kapcsolatban elterjedt egy nézet, miszerint a Meroving királyokat hajuk lenyírásával kormányzásra alkalmatlanná lehet tenni. Sok kutató úgy véli, hogy a királyok hajának a frank társadalom mágikus erőt tulajdonított. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy miként értelmezhetjük a trónfosztásnak ezt a különös módját és hogyan élt tovább ez a gyakorlat a Karoling korban.
szombat, április 18, 2009
Erasmus Estek - Madarász Aladár
Szeretettel meghívjuk az Erasmus Kollégium Erasmus Estek című nyilvános előadássorozatának következő előadására.
Madarász Aladár
közgazdász
Buborékok és legendák -
Válságok és magyarázatok
Időpont:
2009. április 24. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, III. emelet, 329. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Madarász Aladár
közgazdász
Buborékok és legendák -
Válságok és magyarázatok
Időpont:
2009. április 24. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, III. emelet, 329. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
szerda, április 15, 2009
Konceptualizmus és a "Zsírsarok"
Szeretettel meghívjuk
az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet
2009. április 17-én, pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében(Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Komlósi Andrea
A fizikai tárgyakkal kapcsolatos konceptualizmus
és a "gondolattal teremtés"-ből vett ellenvetés
Vitaindító: Kovács Dávid Márk
és
Zórád Sándor Viktor
A "Zsírsarok"
- egy érdekes düsseldorfi jogeset megoldása a magyar jog alapján
Vitaindító: Uitz Renáta
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Komlósi Andrea:
A fizikai tárgyakkal kapcsolatos konceptualizmus és a "gondolattal teremtés"-ből vett ellenvetés
Előadásom első felében a fizikai tárgyakkal kapcsolatos konceptualista álláspontot fogom bemutatni, és védelmezni az ellene felhozható ellenvetésekkel szemben. A konceptualizmus szerint az, hogy milyen fizikai tárgyak léteznek a világban, olyasvalami, ami a fogalmainkon múlik. Ez első pillantásra nem tűnik túlzottan kecsegtető álláspontnak, mivel úgy szoktuk gondolni, hogy pusztán gondolataink segítségével nem vagyunk képesek létrehozni a világban lévő tárgyakat. Amellett érvelek majd, hogy a konceptualizmus nincs elkötelezve semmiféle mágikus „teremtés” mellett, amennyiben megfelelőképp kiegészítjük az elméletet. A lehetséges kiegészítések közül kettőről, a modális primitivizmusról és a fizikai tárgyakkal kapcsolatos antirealizmusról beszélek majd. Előadásom második felében a konceptualizmust és a realizmust hasonlítom össze. Állításom az, hogy a konceptualizmus és a realizmus egy lényeges szempontból igencsak közel áll egymáshoz: mind a kettő úgy véli, hogy konceptuális igazság az, amit állít. És van a két nézet között legalább egy lényegi különbség is: az ontológiai realista úgy állítja be tevékenységét, mintha az folytonos volna a természettudományokkal.
Zórád Sándor Viktor:
A "Zsírsarok" - egy érdekes düsseldorfi jogeset megoldása a magyar jog alapján
A német művész, Joseph Beuys (1921-1986), meghökkentő művészeti alkotásairól volt híres; elismertségét jelzi, hogy a düsseldorfi Állami Művészeti Akadémián kapott tanári állást és egy műtermet, ahol kedvére alkothatott. Egy napon az idősödő Beuys így szólt kedvenc tanítványához: "Johannes, itt az ideje, hogy megkapd saját Zsírsarkodat!" Beuys ezután az általa vásárolt 5 kg vajat felkente műtermének egyik sarkába, és azt Zsírsaroknak nevezte el. Johannes megtiszteltetésnek érezte mestere ajándékát, melyet örömmel elfogadott. Beuys halála után ez vált a művész egyik legismertebb alkotásává, melyet mindenki féltve őrzött, azonban egy végezetes napon a Zsírsarok tragikus körülmények között megsemmisült... Az elkeseredett Johannes bírósághoz fordult, és az ügy mind a mai napig fejtörést okoz a jogászok számára. Az előadás célja, hogy az esetre egy tartható megoldást adjon a magyar jog alapján, és ennek során olyan általános jogelméleti kérdések kerülnek vizsgálat alá, mint az alkotórész fogalma, az ingó és ingatlan dolgok elhatárolása vagy az átadás jogi természete.
az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet
2009. április 17-én, pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében(Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Komlósi Andrea
A fizikai tárgyakkal kapcsolatos konceptualizmus
és a "gondolattal teremtés"-ből vett ellenvetés
Vitaindító: Kovács Dávid Márk
és
Zórád Sándor Viktor
A "Zsírsarok"
- egy érdekes düsseldorfi jogeset megoldása a magyar jog alapján
Vitaindító: Uitz Renáta
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Komlósi Andrea:
A fizikai tárgyakkal kapcsolatos konceptualizmus és a "gondolattal teremtés"-ből vett ellenvetés
Előadásom első felében a fizikai tárgyakkal kapcsolatos konceptualista álláspontot fogom bemutatni, és védelmezni az ellene felhozható ellenvetésekkel szemben. A konceptualizmus szerint az, hogy milyen fizikai tárgyak léteznek a világban, olyasvalami, ami a fogalmainkon múlik. Ez első pillantásra nem tűnik túlzottan kecsegtető álláspontnak, mivel úgy szoktuk gondolni, hogy pusztán gondolataink segítségével nem vagyunk képesek létrehozni a világban lévő tárgyakat. Amellett érvelek majd, hogy a konceptualizmus nincs elkötelezve semmiféle mágikus „teremtés” mellett, amennyiben megfelelőképp kiegészítjük az elméletet. A lehetséges kiegészítések közül kettőről, a modális primitivizmusról és a fizikai tárgyakkal kapcsolatos antirealizmusról beszélek majd. Előadásom második felében a konceptualizmust és a realizmust hasonlítom össze. Állításom az, hogy a konceptualizmus és a realizmus egy lényeges szempontból igencsak közel áll egymáshoz: mind a kettő úgy véli, hogy konceptuális igazság az, amit állít. És van a két nézet között legalább egy lényegi különbség is: az ontológiai realista úgy állítja be tevékenységét, mintha az folytonos volna a természettudományokkal.
Zórád Sándor Viktor:
A "Zsírsarok" - egy érdekes düsseldorfi jogeset megoldása a magyar jog alapján
A német művész, Joseph Beuys (1921-1986), meghökkentő művészeti alkotásairól volt híres; elismertségét jelzi, hogy a düsseldorfi Állami Művészeti Akadémián kapott tanári állást és egy műtermet, ahol kedvére alkothatott. Egy napon az idősödő Beuys így szólt kedvenc tanítványához: "Johannes, itt az ideje, hogy megkapd saját Zsírsarkodat!" Beuys ezután az általa vásárolt 5 kg vajat felkente műtermének egyik sarkába, és azt Zsírsaroknak nevezte el. Johannes megtiszteltetésnek érezte mestere ajándékát, melyet örömmel elfogadott. Beuys halála után ez vált a művész egyik legismertebb alkotásává, melyet mindenki féltve őrzött, azonban egy végezetes napon a Zsírsarok tragikus körülmények között megsemmisült... Az elkeseredett Johannes bírósághoz fordult, és az ügy mind a mai napig fejtörést okoz a jogászok számára. Az előadás célja, hogy az esetre egy tartható megoldást adjon a magyar jog alapján, és ennek során olyan általános jogelméleti kérdések kerülnek vizsgálat alá, mint az alkotórész fogalma, az ingó és ingatlan dolgok elhatárolása vagy az átadás jogi természete.
hétfő, március 16, 2009
Margócsy István Széchenyi-díjat kapott
A XIX. századi magyar irodalom történetét új megvilágításba helyező alapvető kutatásaiért, a műfajt megújító irodalombírálói munkásságáért, valamint jelentős tanári tevékenységéért Széchenyi-díjat kapott Margócsy István József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK tanszékvezető egyetemi tanára, az Erasmus Kollégium tanulmányi igazgatója.
A tudományos tevékenységért járó Széchenyi-díjat a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adja.
A díjazottak listája megtekinthető itt.
Margócsy István önéletrajza elolvasható a 2000 c. folyóirat honlapján.
A tudományos tevékenységért járó Széchenyi-díjat a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adja.
A díjazottak listája megtekinthető itt.
Margócsy István önéletrajza elolvasható a 2000 c. folyóirat honlapján.
kedd, március 10, 2009
Papnők és intuíciók
Szeretettel meghívjuk az Erasmus Kollégium soron következő szemináriumi előadására, melyet 2009. március 13-án , pénteken 17 órai kezdettel tartunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, VI. ker., Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem).
Földi Zsombor
Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Vitaindító: Kalla Gábor
és
Molnár Kristóf
Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
Vitaindító: Zvolenszky Zsófia
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Földi Zsombor: Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Előadásomban egy Hammurapi korában élt szippari nadítum-papnő és családja életét szeretném bemutatni egy, a szakirodalomban nemrég megjelent feltevés fényében. Mivel a családdal kapcsolatos dokumentumok mind rablóásatásból kerültek elő, beszélni fogok az archívum-rekonstrukció lehetőségeiről, az archiválási szokásokról és a szövegcsoportban domináns szerepet játszó bérleti szerződésekről. Ez utóbbiakat a kutatás sokáig önállóan próbálta értelmezni, de az archívumokhoz kapcsolódó vizsgálatuk sokkal több eredményt ígér. A mi esetünkben többek között megfigyelhető a házbérletek meghosszabbítása (ami segítséget nyújthat a szökőhónapok rekonstrukciójához), illetve néhány, a szerződéskötéssel kapcsolatos jelenség is. Az említett papnő apja kapcsán kitérek majd a közmunka jelentőségére, és megpróbálom összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket a politikatörténetből ismert momentumokkal. Az előadás végén kísérletet teszek annak megállapítására, milyen kapcsolat lehetett a papnő és a családja között, és mennyiben befolyásolta a család a papnő üzleti tevékenységét.
Molnár Kristóf: Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
A kortárs analitikus filozófia módszertanának egyik jellemzője az intuícióinkra, természetes meggyőződéseinkre vonatkozó hivatkozás. Az eljárás általában a következő: egy filozófiai elmélet alátámasztására vagy cáfolatára gondolatkísérletet szerkesztünk, amely felszínre hozza azokat az intuíciókat, melyek az elmélet elfogadása vagy elutasítása mellett szolgálnak - legtöbbször döntő - érvként. Előadásomban először röviden bemutatom az ilyen filozófiai módszertan alapvonalait, majd pedig a többek által felvetett kérdést járom körül: mi garantálja, hogy ezek a felszínre hozott intuíciók univerzálisak, és így megbízható forrásként szolgálnak a filozófia számára. Először az úgynevezett "kísérleti filozófia" képviselőinek felvetéseit ismertetem, rámutatva arra, hogy az ő elméletük ellen is komoly ellenvetések hozhatóak fel. Ezután azt vizsgálom meg, hogy lehetséges-e párhuzamot vonni a hasonló módszertannal operáló modern nyelvészet és a kortárs filozófia között.
Földi Zsombor
Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Vitaindító: Kalla Gábor
és
Molnár Kristóf
Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
Vitaindító: Zvolenszky Zsófia
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Absztraktok
Földi Zsombor: Ríbatum. Egy papnő archívuma az ókori Szipparból
Előadásomban egy Hammurapi korában élt szippari nadítum-papnő és családja életét szeretném bemutatni egy, a szakirodalomban nemrég megjelent feltevés fényében. Mivel a családdal kapcsolatos dokumentumok mind rablóásatásból kerültek elő, beszélni fogok az archívum-rekonstrukció lehetőségeiről, az archiválási szokásokról és a szövegcsoportban domináns szerepet játszó bérleti szerződésekről. Ez utóbbiakat a kutatás sokáig önállóan próbálta értelmezni, de az archívumokhoz kapcsolódó vizsgálatuk sokkal több eredményt ígér. A mi esetünkben többek között megfigyelhető a házbérletek meghosszabbítása (ami segítséget nyújthat a szökőhónapok rekonstrukciójához), illetve néhány, a szerződéskötéssel kapcsolatos jelenség is. Az említett papnő apja kapcsán kitérek majd a közmunka jelentőségére, és megpróbálom összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket a politikatörténetből ismert momentumokkal. Az előadás végén kísérletet teszek annak megállapítására, milyen kapcsolat lehetett a papnő és a családja között, és mennyiben befolyásolta a család a papnő üzleti tevékenységét.
Molnár Kristóf: Az intuíciók szerepéről az analitikus filozófiában
A kortárs analitikus filozófia módszertanának egyik jellemzője az intuícióinkra, természetes meggyőződéseinkre vonatkozó hivatkozás. Az eljárás általában a következő: egy filozófiai elmélet alátámasztására vagy cáfolatára gondolatkísérletet szerkesztünk, amely felszínre hozza azokat az intuíciókat, melyek az elmélet elfogadása vagy elutasítása mellett szolgálnak - legtöbbször döntő - érvként. Előadásomban először röviden bemutatom az ilyen filozófiai módszertan alapvonalait, majd pedig a többek által felvetett kérdést járom körül: mi garantálja, hogy ezek a felszínre hozott intuíciók univerzálisak, és így megbízható forrásként szolgálnak a filozófia számára. Először az úgynevezett "kísérleti filozófia" képviselőinek felvetéseit ismertetem, rámutatva arra, hogy az ő elméletük ellen is komoly ellenvetések hozhatóak fel. Ezután azt vizsgálom meg, hogy lehetséges-e párhuzamot vonni a hasonló módszertannal operáló modern nyelvészet és a kortárs filozófia között.
szerda, február 25, 2009
Erasmus Estek - Varga Mátyás
Varga Mátyás O.S.B.
költő, tanár
Megváltozott-e mára a teológia feladata és olvasóköre? –
Egy könyvkiadó töprengései
(nyilvános előadás)
Időpont:
2009. március 6. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, I. emelet, 047. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
költő, tanár
Megváltozott-e mára a teológia feladata és olvasóköre? –
Egy könyvkiadó töprengései
(nyilvános előadás)
Időpont:
2009. március 6. (péntek), 17 óra
Helyszín:
Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK A. épület, I. emelet, 047. terem
Érdeklődésére számítva szeretettel várjuk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
